11. fejezet ~ Újabb fejlemények

Sziasztok itt van a 11. fejezet! És nagyon, nagyon, nagyon sajnálom a késést tudjátok 8dikos vagyok és fontos volt a félév, de mind1, a lényeg h jó jegyekkel túl vagyok az első féléven!

Jó olvasást és sok-sok komit kérek szépen! :))

Üdv: E.S.zti;)

U.i.: a komikra mostatntól - mintahogy az elöző fejezetnél is észrevehettétek - komiba válszolok! :))

- Hamarosan elbúcsúzunk Erictől, de Ellie még itt marad velünk, úgyhogy őt nyugodtan faggathatjátok! De mielőtt Eric elmegy még egy SMSt felolvasok, ami hozzád érkezett, mondjuk a legfelsőt! – mondta a műsorvezető. Nem inkább az a mi téged legjobban érdekel Josh?! – Amina, azt kérdezi van-e most egy különleges lány az életedben!?
- Azt hiszem igen, de ez még nem nagyon alakult ki! – vakarta meg zavartan a tarkóját Eric.
- Gondolom, nem tudhatjuk ki ez! – böngészte tovább az SMSeket Josh.
- Nem! – mondta Eric, miközben jelentőségteljesen a szemembe nézett.
- Ellie, te sem tudod? – nézett rám a műsorvezető.
- Azt hiszem sejtem! – mosolyogtam Ericre, aki ezt egy kacsintással viszonozta.
- Nos, sajnos most elbúcsúzunk Erictől! Szeretnél valamit üzenni a rajongóidnak?
- Csak annyit, hogy remélem, sokatokkal találkozom a holnapi koncerten, gyertek el minél többen! Ja, és szeretlek titeket, hiszen tudjátok My fans = My all! – mosolygott Eric.
Ez nagyon aranyos volt.
- Örülök, hogy eljöttél hozzánk Eric! – nézett Josh Ericre.
- Én köszönöm, hogy meghívtatok! Sziasztok!
- Most pedig hallgassuk meg Erictől a Popular – t, a mi Euróviziós dalunkat, mellyel és persze Erickel dobogósok lettünk!
Annyira belemerültem a dalba, – mivel még sosem hallottam – hogy észre sem vettem, hogy Eric már kiment a stúdióból.
Mikor véget ért a szám kicsit elszomorodtam, mivel nagyon tetszett.
- Ahogy láttam Ellie, te most hallottad életedben először ezt a dalt! – nevetett Josh.
- Tudod, szándékosan nem hallhattam, mivel, akkor felismertem volna Ericet és a menedzserem totál titokban, akarta tartani ezt az egészet, de most rájöttem, hogy miért nem engedte Kathy, hogy megnézzem az Euroviziós Dalfesztivált! – nevettem én is. – Amúgy hányadik lett ez a dal?
- Harmadik. Viszont az elején nagyon vezettünk, majd a tizenkét pontok máshova kerültek és így lecsúsztunk az első helyról. De természetesen nagyon örülünk, hogy harmadikak lettünk!
- Oh! Hát akkor ebben az esetben gratula Ericnek!
Gyorsan elment fél óra, így nekem is távoznom kellett.
- Most sajnos Ellietől is búcsúzunk, de meghallgatjuk legfrissebb számát a Hit the lights – ot!
- Sziasztok! Holnap találkozunk a koncerten!
Mondtam, majd elbúcsúztam Joshtól és kimentem az előtérbe, ahol Alex és Kevin várt rám.
- Hát ti?
- Megvártunk! Csak nem gondolod, hogy elhoztunk, aztán itt hagyunk, hogy vissza kelljen sétálnod! – hisztizett Alex, de kicsit túljátszotta ezt a dolgot. Bár ettől függetlenül mind elnevettük magunkat.
Mikor beszálltunk a kocsiba Kevin rögtön mesélni kezdett.
- Képzeljétek, ma Jasmin eljön megnézni a próbát! – örvendezett.
- Tényleg? Szívesen megismerkednék vele! – mondtam.
- Biztos bírni fogod! Nagyon jófej, kedves és ráadásul még szép is!
- Örülök! Végre egy srác, aki nem azért szeret egy lányt, mert szép!
- Na! – kapcsolódott be Alex is.
- Tudod, hogy ne rád értettem! – mosolyogtam a táncosra.
- Hát akkor kire? Ericre? – szórakozott.
- Nem! Hanem úgy általában. A fiúk többsége ilyen!
Mikor ezt kimondtam már ott is voltunk a próbaterem épülete előtt.
- Megnézem Jasmin itt van-e már! – futott előre Kevin.
- Szerelem! – mondtuk egyszerre Alex-szel a szemünketforgatva.
Épp beléptünk az ajtón, amikor Kevin majdnem belénk ütközött és elég furcsa arcot vágott.
- Jól vagy Kevin? Itt van Jasmin? – kérdeztem.
- Nem ő nincs, de Claire itt van! – mondta, majd aggódva Alexre nézett.
- Ő a barátnőd? – fordultam Alexhez.
- Igen! De akkor miért állunk még mindig itt? – kérdezte, aztán elindult felfele a lépcsőn, de amikor már az ajtó előtt álltunk Kevin kicsit hátrébb húzta Alexet.
- Várj Alex! Szerintem ezt nem szeretnéd látni és Ellie sem! – nézett rám.
- Miért mi van? Csak nem lehet, olyan rossz! – forgattam a szemem, majd benyitottam és megláttam Claire-t, aki éppen Eric karját ölelgette.
- Claire? – nézett értetlenül barátnőjére.
Ezután senki sem tudott megszólalni, ezért erőt vettem magamon, oda sétáltam Ericékhez, majd leszedtem róla a csajt és odébb löktem, de mindig visszament, úgyhogy nem tehettem mást…
- Vonszold odébb a puccos kis fenekedet kisanyám!
- Miért ki vagy te? Csak nem a barátnője? – nézett rám flegmán.
Asszem, ha eddig kedves voltam vele… akkor annak vége és hangnemet váltottam.
- Még az is meg lehet!
- Na persze! Eric, olyan jó pasi sokkal jobbat érdemel, mint te!
Itt betellt a pohár.
- Miért te jobb vagy? Csak azért, mert miniszoknyát hordasz, és feltárod a melleidet a világnak? Ide figyelj ribanckám húzz vissza a sarokra és nem akarlak többet itt meg látni! Alex tiéd a szó! – fordultam a táncoshoz.
- Szóval te nem is szeretsz?
- Ó, te hülye! Szerinted, ha választani kéne közted és Eric között kit választanék? – válaszolt flegmán Claire.
- Csak kihasználtál, hogy Eric közelébe kerülhess?
- Jajj! Gondolkozz már Alex! Te komolyan azt hitted, hogy szeretlek?
Nem is hagyta, hogy Kevin válaszoljon neki, inkább hozzám fordult.
- Még találkozunk Elena! – fenyegetett meg, mire felnevettem.
- Bocsi, de nem szoktam a sárga házba járni! – mondtam mire értetlenül nézett.
- Az a diliház! – forgattam meg a szemem, mire mögöttem elkezdett kuncogni valaki. Eric.
Claire dühösen megfordult, majd kitrappolt az ajtón.
- Jól vagy? – léptem oda Alexhez.
- Persze, semmi gond! – mosolygott. – Először fájt, de miután helyre tetted… hát most már teljesen jól vagyok! Amúgy szép volt, adj egy pacsit! – mondta mosolyogva, majd pacsiztunk egyet. – És te jól vagy?
- Persze! – vontam meg a vállam, és a mosoly azonnal eltűnt az arcomról.
Amint ezt kimondtam nagy csattanást hallottunk kintről.
- Hülye ribanc! – üvöltötte valaki.
- Jasmin! – suttogta Kevin, majd kirohant az ajtón.
Alexel összenéztünk, majd Kevin után eredtünk.
A lépcső közepén azonban földbe gyökerezett a lábam. Annyira leblokkoltam, amint felismertem a lányt, aki ott feküdt a lépcső alján és nem tudott lábra állni.
Szőke tincsei az arcába hullottak, ahogy próbált felállni Kevin segítségével. Körülbelül öt perc telhetett el, mire a táncos rájött, hogy ez így nem fog sikerülni, ezért felkapta a lányt és a kezében vitte fel a lépcsőn, ahol én még mindig mozdulatlanul álltam. Csak akkor tértem magamhoz, mikor Alex kezét a szemem előtt lebegtette.
- Hahó, föld hívja Ellie-t! – röhögött. – Jól vagy? Mármint az előbbi dolog miatt. Tudod, Eric tuti nem akart semmit Claire-től, csak szerintem nem tudta mit csináljon hirtelen!
- Meg vagyok! És… hát gondolom, majd előbb-utóbb úgyis kiderül mi történt! – mosolyogtam rá.
Visszamentünk a többiekhez. Kevin ott ült Jasmin mellett a próbaterem előtti kis előtérbeli heverőn és barátnője bokáját tanulmányozta.
- Ez fáj? – kérdezte, mikor megnyomta egy ponton a lábát, mire Jasmin felszisszent. – Oké, ezt igennek veszem! Kiment egy kicsit a bokád, de nem vészes, nyugi, csak pihentetni kell meg borogatni egy kicsit! – mosolygott barátnőjére.
-Oké! – mondta a lány, majd rám emelte a tekintetét. – Ellie! Hát te, hogy kerülsz ide? Csak nem te vagy Eric, barátunk előzenekara? Ezt nem hiszem el! Örülök, hogy újra látlak! Mikor is találkoztunk utoljára? Ja, igen egy díjátadón, ha jól emlékszem! Tényleg beszéltem Justinnal, talán tegnap mondta, hogy megint jelölték valamilyen díjra, én meg megkérdeztem tőle, hogy te is mész-e vele, mint mindig, de ő azt mondta, hogy nem, mert már nem vagytok együtt, de ettől függetlenül barátok maradtatok! Na, mindegy a lényeg, hogy örülök, hogy látlak! – fejezte be a - rövidnek nem mondható – szövegét.
- Én is örülök! És sajnálom a lábadat, azt hiszem miattam volt. Én dühítettem fel azt a szipirtyót! Úgyhogy még egyszer bocsi! – mosolyogtam rá.
- Áá! Hagyd csak, el fog múlni és nem a te hibád! Amúgy esetleg van valamilyen új fiú a láthatáron? – kacsintott rám.
Már épp meg akartam szólalni, mikor Alex válaszolt helyettem.

~Eric~
Már egy ideje a teremből hallgatóztam, mikor jött egy érdekes kérdés.
- Áá! Hagyd csak, el fog múlni és nem a te hibád! Amúgy esetleg van valamilyen új fiú a láthatáron? – kérdezte Jasmin Tőle.
Kíváncsi lettem volna a válaszára, de Alex szólalt meg helyette.
- Hát persze! Ellie szerelmes Ericbe! – vágta rá a táncosom.
Rövid szünet következett mát nagyon izgatottan vártam mit reagál erre Ellie.
- Naa…
Ennyi?!?
- Azt ne mond, hogy nem igaz! – röhögött Alex. – De Eric is szereti ám Ellie-t, és nem hiszik el, hogy nagyon látszik. Igaz Eric? – szólt nekem Alex, mire kiléptem a teremből ártatlan, „semmitnemtudó” arccal.
- Mi van velem? – kérdeztem vissza.
- Az hogy Ellie-vel szeretitek egymást! – vigyorgott rám Alex, miree én felvont szemöldökkel néztem rá.
- Valóban? – fordult Jasmin Ellie-hez, akinek nem láttam az arcát, mert barna hajtincsei eltakarták.
Valamit csinálhatott barátnőm, mert Jasmin bólintott, aztán, pedig hozzám fordult.
- Eric, neked mi a véleményed erről?
- Ha most arra gondolsz, amit Alex mondott, ahhoz annyit tudnék hozzá fűzni, hogy erre magamtól is rájöttem!
- Ez Ericnél egy határozott igen. – kapcsolódott be Kevin is.
- Ellie – fordultam a lányhoz, aki kíváncsian rám emelte tekintetét. – Beszélhetnénk? – kérdeztem, mire bólintott és bementünk a terembe. Becsuktam az ajtót, majd Ellie-hez léptem és kezemet összefontam a dereka körül, mire ő – ami engem nagyon meglepett, de egyben jól is esett – összekulcsolta karjait a nyakam körül.
- Figyelj, én sajnálom! Tudom, hogy bunkó voltam veled meg minden, de… - itt fontos dolog jött volna, de Ellie ügyesen egy csókkal elhallgatatott, amit boldogan viszonoztam.
Kicsit elhajoltam tőle, mire morcosan nézett rám, én pedig felnevettem.
- Csak azt akartam mondani, hogy szeretlek! Bár nem tudom elhiszed-e nekem a történtek után!
- Én is szeretlek és… elhiszem! – mosolygott, mire lecsaptam ajkaira.
Aztán nyílt az ajtó és megcsörrent Ellie telefonja…